A film és a televízió

„A társadalmi kommunikációnak ma vitathatatlanul a televízió és a film a legfontosabb médiuma”. A mai gyerekek már jóval azelőtt tudnak bánni a televízióval és értik a filmeket, hogy megtanulnának olvasni. Őket már nem a könyvek, hanem a televízió és a film szocializálja. E két kommunikációs eszköz használata ma már magától értetődő dolog.

A sötét moziteremben a néző a vetítőgép és a vászon között foglal helyet, és ezzel a vetített kép elveszíti azt a realitás-érzetet, amit a TV képernyő nyújt. Az óriási vetítővászon viszont teljesen kizárja a külső világot, normális esetben semmi sem zavarhatja meg a nézőt a film nézése közben. Ezen kívül az itt vetített reklámblokkot a film elejére teszik, ami nem zavarja meg az előadást. A mozi esetében a szabad választás nem csak látszat. A legtöbb néző alaposan megfontolja, hogy mit néz meg. Ebben segítik őt az egyre több változatban megjelenő szakfolyóiratok, filmkritikák, tévés moziajánlók, a moziműsorban található leírások, és nem utolsó sorban a barátok és ismerősök véleménye is. Ezeket figyelembe véve és a moziban bemutatott filmekre érvényes korlátozásokat betartva, az ember általában azt kapja a filmtől, amit várt. Ezt a fajta szabadságot általában jobban tudja értékelni az ember. Az is közrejátszik abban, hogy a moziban bemutatott filmek nagyobb presztízzsel bírnak, hogy nem vesznek el a többi információ között. Nincsen zavaró tényező, nincs megszakítás, az ember akkor és ott csakis arra az egy történetre koncentrál.

A televíziózás kialakulása hosszú, a múlt századba visszanyúló folyamat. Történetében nem volt olyan kiemelkedő innováció, mint a rádiózásban a rádiótávíró feltalálása, inkább több ember összmunkájából született meg. „A televíziózás találmányok, kutatási tapasztalatok és a megszerzett ismeretek eredeti felhalmozásának eredménye: a villamosság, a fényképezés, a távírászat, a távbeszélés, a filmkészítés, a rádiózás terén szerzett ismeretek, az ezekkel kapcsolatos innovációk értek össze századunk harmincas éveire.”

Már 1929-ben megindulnak nyilvános adások az Egyesült Királyságban, a televízió, azonban tömegmédiummá csak a II. világháború után válhatott. 1936-ban a berlini olimpia volt az első nagy televíziós esemény, amely túllépte az ország határait és több országban is közvetítették, majd a háború – vagyis 1945 után – tette meg diadalútját az Egyesült Államokban. Példátlan gyorsasággal hódította meg a nagyközönséget.

A televíziózás megjelenésével és elterjedésével óriási változások mentek végbe a médiumok felhasználásnak területén. Már az új médium megjelenésénél is tapasztalható volt a változás. Csökkent a lapok olvasására fordított idő, és ahol a televíziózás elterjedt, csaknem teljesen kiiktatódott a mindennapi életből az a szokás, hogy az emberek osztatlan figyelmét a rádiózás köti le.

A televízió hatékonyan tölti be az összes tömegkommunikációs funkciót, azonban a szórakoztató funkció egyre uralkodóbb pozícióra tesz szert. Ezzel igen nagy konkurenciát jelent a mozik számára, és magyarázza azt is, hogy az emberek szabadidő-felhasználásában miért lett listavezető a tévénézés.

A mozizás és ezzel együtt a filmipar is jelentősen háttérbe szorult a televíziózás mellett, de azt is meg kell jegyeznünk, hogy most már a mozi és a televízió szinte „szimbiózisban” élnek egymás mellett. Filmek nélkül ma már aligha képzelhető el a TV műsor.

A televíziózás során a mozivászonhoz képest kis képernyő miatt, a környezet egy része is belekerül a néző látókörébe, és így könnyen elterelődhet a figyelme. A háttérrádiózás elterjedése után egyre általánosabbá válik a háttér-televíziózás is. Ez betudható az óriási mennyiségű – szinte feldolgozhatatlan – információnak, ami nap mint nap zúdul ránk a TV képernyőjéről, és az egyre hosszabb reklámblokkoknak, amelyek már-már élvezhetetlenné teszik az „otthoni mozizást”.

Igaz, hogy az ember feszélytelenebbül viselkedik egy moziban mint a színházban; ugyanakkor feszélyezettebben viselkedik a moziban, mint tévé előtt. A moziba menni és kimozdulni otthonról azonban mégiscsak program. Olyan szabadidős tevékenység, melyet emberek között végzünk, nem otthon, magányosan. Meghatároz minket az is, hogy hogyan viselkedünk a teremben. A mozi ezzel segíti az egyént a társadalmi beilleszkedésben is.

Forrás: www.ektf.hu