Mozitörténet (1895-től napjainkig)

Az 1996-ban létrehozott Mozitörténeti Adatgyűjtemény célja, hogy elősegítse a magyar mozis szakma történeti fejlődédének leírását az alapadatok összegyűjtésével. A magyarországi fejlődés történetére vonatkozó hiteles adatok hiányában (1896-tól napjainkig) összefoglaló munka nem jelent meg. Egy átte-kinthető rendszer kidolgozására volt szükség ahhoz, hogy a szakma változásai követhetővé váljanak a mozik történeténeti adatainak feldolgozásával.

Sátras mozi

„A film térhódítása alulról indult meg, tradícióktól nem kötött, gátlástalan – elsősorban és legnagyobb hatással: amerikai – üzletemberek kezdeményezésére, akik a legkisebb önköltséggel, vurstliszerű díszletfalportál mögötti sátorban lócákon ülő – vagy egyszerűen álldogáló, ki-bejáró – krajcáros publikum számára produkálták az azokat mindig legjobban érdeklő képeket…”

Magyar Bálint: A magyar némafilm története

A sátras mozik előtt hangos zene szólt, és akiáltók invitálták a nézőket a képek megtekintésére,…

„Uraim és hölgyeim tessék bemenni! Óriási ma a műsor… Első hely 40, második 30, harmadik 15 krajcár. Katonák, őrmestertől lefelé és a gyermekek felét fizetik… tessék besétálni, mert a zene rögtön megkezdődik és előadásunk a kezdetét veszi! Tessék uraim és hölgyeim!”

Körmendi Ékes Lajos: A 25 éves mozi

1903-1904 körül a Teleki téren a budai Bomba téren, a Wesselényi utca elején és a külváro-sokban az alábbi vándormozik voltak ismertek Budapesten:

a NARTEN-féle sátormozi, a LIFKA-féle Bioskop, és TEPLI Nándorné sátormozija. A pesti oldalon sokkal több sátormozi vetít, mint a budain. Magyar Bálint (A magyar némafilm története, 1896-1918) kiemel két mutatványos családot, amelyeknek a kinematográfia stabilizálódásában nagy szerepük volt: a FÉNYES és a FISCH család a városligeti vurstrliban létesítetettek állandó (Későbbi nevén Fortuna 1902. ápr. 5-én és a THE ROYAL VIO 1903. július 5-én nyitott), persze csak a nyári idényre szóló mozgóképzínházakat.

Kávéházi mozi

A kávéházak a polgári társadalom érdekes intézményei, ahol a múlt században a kereskedők, üzletemberek, művészek , hivatalnokok, gyűltek össze, ahol az étkezésen túl a politizálás, üzleti megbeszélés, az eszmék kölcsönös kicserélésé nek, az együttlétnek a helyszíne. A jobb kávéházakban Európa szinte minden számottevő lapjára előfizettek, melyet a törzsvendégek rendszeresen olvashattak. Mindezen túl a szolgáltatás és az igények kielégítéséhez komplex módon hozzátartozott a szórakoztatás is, szavaló- és dalestek, kabaré jellegű műsorszámok bemutatásával. E műsorszámok színesítéseképpen vezették be a mozgófénykép vetítéseket, először ingyenes közönségcsalogatóként (hiszen ekkor még állandó mozik nem léteztek), majd később külön belépődíjas programként. Sok kávéház alakult át állandó mozivá a későbbiekben.

1899-ben a Kohn féle kávéházban mutattak be mozgóképeket, s Ungerleider Mór innen szerződtette a tulajdonost, Engel Miksát gépestül a Velence kávéház számára.1899. dec. 9-én kapott engedélyt Neuman és Ungerleider arra, hogy a Velence kávéházban mozgóképeket mutathasson be.

„Bécsi úr, a főpincér leeresztett egy tiszta lepedőt a kávéház közepén – a közönség mindkét oladalról élvezhette a vetítést, mert a vásznon átlátszott a pergőkép, tehát senki sem mozdult el asztalától -, kirakta a vetítőmasinát, melynek kezelését elsajátította, papírkosarat rakott az asztal alá, hogy abba tekeredhessen a lejátszott filmszalag: és kezdetét vette az előadás.”

Nemeskürty István: A magyar film története

1934-ben Holek Sámuel saját kiadásában megjelent kis füzetkéjével – a Vendéglői üzemmel kombinált mozgóképszínház – akart kedvet csinálni ahhoz, hogy a vendéglősipart és a mozit újra egyesítse. Hite szerint ezáltal csökkenne a mozik vesztesége, s növekedne versenyképességük.

Magyar Kinematográfjog

A mozik illeték és adóterheire nincsenek tételes rendelkezések, így a mutatványosokra vonatkozó közterheket alkalmazza a gyakorlat a mozikra is.

ENGEDÉLYEK

Minden mozgóképüzem folytatásához az alábbi engedélyek szükségesek:

1) Mozgóképüzemi mutatványengedély,
2) Rendőrhatósági engedély,
3) Helyhatósági engedély,
4) Használhatósági engedély,
5) Tűzrendészeti engedély.

Az engedély lehet végleges vagy elvi.

Mozgókép Otthon

Décsi Gyula volt az első mozis Budapesten a 10-es években, aki a Mozgókép Otthonban bevezette a számozott ülőhelyeket, a késő esti előadásokat (az utolsó ea. mindig 1 órakor végződött), és a két slágerfilmből álló műsort.

Apolló

Az első mozgóképszínház Budapesten, amely eredetileg is mozinak épült, teljesen önálló épületként. A mai Corvin Áruház helyén állt, 1908-ban nyílt meg és 1914-ben vitték át az engedélyt a Royal Szálló épületébe.

Projectograph

Az 1906-ban megnyíló Projectograph (Neumann János és Ungerleider Mór) mozinak már külön, önálló mozira utaló neve volt. Az engedélyek nyilvántartása ezidáig még az engedélyesek neve szerint szerepelt, az önálló mozik 1907-től saját nevükön és nem tulajdonosaik nevén váltak ismertté.

Kamara

A Hungária gőzfürdő úszómedencéjét alakították át nézőtérré. Az első mozi Budapesten, amelynek nyitható teteje volt, mely az úszómedence fölött funkcionált gőzfürdő korában.

Fórum

Itt mutatták be Budapesten az első hangos filmet, a ‘Singing Fool’-t, 1929. szeptember 19-én.

Uránia

A Tánc című filmet, melyet a szakirodalom az első magyar filmnek ismer el, a mozi tetején forgatták 1901-ben egy ismeretterjesztő előadás illusztrálásához.

Az Uránia Tudományos Színház német példára tudományos előadásokat és felolvasásokat tart, a vetített állóképek mellettaz egyes előadásokhoz rövid mozgóképeket is vetítenek.

Budai Apolló

Makray Teofil mérnök saját telkén megépíti az első (85o fős) budai mozipalotát.

Broadway

Az egyetlen föld alá helyezett nézőtérrel bíró mozi. Eredetileg színháznak épült, de a közigazgatási hatóságok nem adtak hosszú ideig engedélyt a megnyitáshoz. A mozi 1938-ban nyílt meg, a nézők azért szerették a háború idején, mert légiriadó esetén sem kellett az előadást megszakítani.

(1945)

“… megrongálódva vagy a föld színéről eltűnve, vesztek el a pesti mozik, régi üzemek, amelyek évtizedes multtal rendelkeztek, amelyek 4-5 évtized óta terjesztették a kultúrát, nyújtottak szórakozást emberek millióinak…A New York Palota negyedik emeletén megalakult (a) Magyar Művészek Szabadszakszervezete…

A szervezet vállalta az igazolási eljárást és ennek során sok mozitulajdonos és üzemvezető esett ki, és kénytelen volt más foglalkozás után nézni. Az akkori polgármester -dr. Csorba László- rendelet-ben kötelezte a szervezetet,hogy foglalkozzék többek között a filmszínházak helyreállításának kérdésével, a megrongált mozik ujjáépítésével…

Nehéz körülmények között indult meg az élet…Billiókkal, triliókkal számoltunk, sőt akadtak akik a számokat meg sem nézték…, a megnyíló mozikban színek szerint írták ki a pénz értékét, így például: Első sor két darab lila színű pénzjegy, a középső sorok ennyi és ennyi piros színű papír-bankó stb…

Az országban különösen nehezen ment az uj “mozikataszter” összeállítása, míg Budapesten ezt még valahogyan sikerült összeállítani…Sok mozitulajdonos nem jött vissza, meghalt a koncentrációs táborokban vagy a harctereken és így sok mozinak nem volt gazdája, nem volt tulajdonosa…a filmszínházak nagy része 1945-ben nem a régi tulajdonosok birtokába került vissza, hanem a pártok és politikai szervezetek kezébe jutott. A kormánynak 1945. április 17-én megjelent belügyminisz-teri rendelete a mozikataszter felállítását rendelte el, amelynek az volt a célja, hogy gyorsan segítsen a zűrzavaros állapotokon, és rendet teremtsen a moziszakmában. A magántulajdonosok közül csak néhányan kapták vissza mozijukat, és Magyarország történetében az első eset, hogy politikai pártok és társadalmi szerveknek adták ki a mozgóképszínházak játszási engedélyeit. Az 1945.évi július 18-án kiadott kormány-rendelet értelmében minden addigi moziengedély 1945. szeptember 30-ikával hatá-lyát veszti és azontúl csak a belügyminiszter részéről kiadott uj engedélyek az érvényesek…

1945. február 3-án nyílt meg az Uránia. A megnyitó műsoron szovjet film:Az oreli csata című mozgókép szerepelt…Az első előadást vasárnap febr.4-én tartották és pedig de.11 és du.2 és 4 órakor, azontúl hétköznapokon 2 és 4 órakor. 1945.febr.24-én nyitott a Corvin is az Oreli csata c. szovjet filmmel.

Mintegy 4o filmvállalat működött az országban, ezek bőséges anyaggal rendelkeztek. A régi magyar filmek nagyrészét kivonták a forgalomból, főszereplőjük, vagy témájuk fasiszta volta miatt.

A pártok rendszerint megtartották a régi tulajdonost és az eredeti, vagy más mozgókép-színház felelős üzemvezetői állásba helyezték. A filmműsorokat azonban a pártok központi filmirodái kötötték és osztották be……1945-ben egyes mozgóképszínházak hol játszottak, hol leálltak, hol egy héten többször játszottak, hol egyszer-kétszer hetenként stb. A filmszínházak nagy része 1945-ben nem a régi tulajdonosok birtokába került vissza, hanem a pártok és politikai szervezetek kezébe jutott. Az 1945.évi július 18-án kiadott kormány rendelet értelmében minden addigi mozi-engedély 1945. szeptember 30-ikával hatályát veszti és azontúl csak a belügyminiszter részéről kiadott uj engedélyek az érvényesek…”